Egy sztori jutott eszembe: telefonon
leimádkozott minket a védőnőnk, hogy meg szeretné mérni Árpit (súly,
hossz).
Kérdezte közben, mivel etetjük...már odaúton vívódtam, hogy hazudjak-e
a békénkért valami jó kis főzelék evésről vagy álljak ki bátran...(-:
Kiálltam!
Na meg is lett az eredménye: templomi litániát kaptam a "helyes"
hozzátáplálásról, már rég húst, főzelékeket kellene adnom (most 7
hónapos) neki a falatkák helyett, mert a tej már rég nem ad mindenből
eleget.
Ebben csak az a gyönyörű, hogy 3 hét alatt 3 cm-t nőtt és 1 kg-t
hízott és a védőnő is odavolt tőle örömében pár percre, mielőtt az
agyában elindult a begyakorolt litánia...ugye nem baj, ha kikacagtam?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése