Te is túlgörcsölöd ezt az egészet?
Mint én még 2 héttel ezelőttig...(-:
Minek, ha egészséges és jól érzi magát a kisbabád.
Az enyém meg túl gyorsan nől, én meg amiatt aggódtam, hogy hogy fogja
ezt bírni a gerince, a lábboltozata, az izületei...meg az én nem
tökéletes derekam...lesz-e e lég tejem?
Nagy levegő!
Lazíts!
Tudod, mit csináltam?
Semmit, helyette bepánikoltam és pörgettem az agyamban a sok
hülyeséget, amiket mások belém pumpáltak!
Ehelyett a fiam oldotta meg a dolgokat: kinőtte a kiságyát,
stb és a férjemmel gyorsan és kreatívan meg kellett oldanunk a
helyzetet.
Nem agyaltunk, nem kombináltunk, hanem megnéztük, melyikünknek mik a
szempontjai (mind3unknak), hogy jól érezzük magunkat és kerestünk egy
mindenkinek jó megoldást.
Döntöttük a szabályokat:a földön alszunk mind3an és míg a kicsi
alszik, mi szeretjük egymást.
Ennyire egyszerű.
Feküdjetek le ti is megfelelő padlószigetelés után és bújjatok össze 3-
an vagy ahányan vagytok és legyetek együtt, lélegezzetek együtt,
hiszen család vagytok, EGGYEK vagytok.
A külön szobák hatalmas tátongó szakadékok számomra jéghideg falakkal,
bár van akinek ez jó.
Ugrasz a kicsihez rögtön:én is.
Nem egyszerűbb és megnyugtatóbb, ha ott van melletted?
Egy karnyújtásnyira?Csak rákukkantasz és szundizol tovább.
Leesni sem tud, hisz a földön van.
Hátha a testközelséged hiányzik neki, mármint az éjszakai, az másabb,
intimebb, bensőségesebb...
Vagy keressétek meg a saját megoldásotokat.
Ha meg ennyit eszik és teljesen jól van, bízz meg benne.
Ki tudott fejlődni.
Meg tudott születni.
Él, vidám, egészséges.
Mi kell még?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése